A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

álom, al[1]szik, alél, alamuszi, olt

Első felbukkanás

950sz

1150

HD szerinti eredet

fgr

Megjegyzés

ufu alt

az u //ok meggyőzőek, a permiek nem● ha utóbbiak idetartoznak, akkor a fel nem sorolt finnségiek is[1]● az EWUng megadja az alt kapcs-t[2]

Megjegyzések



1

A nyelvtörténész megint szigorúbb, mint a nyelvtörténés. Hol ez, hol az ellenkezője. Egyszer már le kéne írnia valakinek egy szép, áttekinthető táblázatban a konkrét fgr. szómegfeleltetéseket (nincs olyan sok, a HD szerint 750 körül), mert így nem ellenőrizhetők a hangmegfelelési paradigmák. Hadd lássa mindenki, hadd ellenőrizze bárki! Aligha véletlen, hogy erre még nem került sor a „finnugrizmus” 120 éve alatt. (Tisztaságmánia és maszatolás, módszeresség és a tendenciózus, tünetszerű kényszeresség összekeveredése: kontaminációs szorongás, eminens „neurotikus” tünetek. A tünet pedig egy (f)el nem ismert összefüggés metonimikus vagy metaforikus kifejeződése.) Világos, hogy minden tankönyvben ugyanaz a kisszámú példa szerepel, és ezekből sosem tudjuk meg, hány esetnek példái ezek.

2

Az EWUng utal a m. szóval egyeztetett fgr. alakokkal (*oδa) egyeztethető ót. *ǔdu-, mong. umta ’alszik’ szóra is. Velük szemben a m. és u. alkot közös izoglosszát. – 3 ide kapcsolható ieu. adatról is értesülhetünk a SztAB-ból: örm. alb., ógör., mindegyik ’álom’ jssel. Az ieu. adatok jelezhetik a szó/tő régiségét; és vszínűsítik, hogy ufu-alt. jövevények, hisz az ieu-ban csak szórványos, az ufu-alt-ban általános a szó.