A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

kacér

Első felbukkanás

1395

HD szerinti eredet

vándorszó

Megjegyzés

hm

lat gazarus, cazar, catharus, kfn kether, ketzer, ny szl. kacír mind ’eretnek’ jsű● a mban a TESz szt, de ?-esen ’buja, parázna’, sztem pedig a mai js[1]

Megjegyzések



1

Egy 1495-ös „caczorſagnac” adatot olvas ilyen jssel, a kontextust nem adja meg, reméljük, jól olvasta. A BesztSzj. (1395) adatának ugyancsak ezt a jst tulajdonítja. De azt nem lehet ilyen élesen olvasni: „sbliga: cacerziu” (sic!). Vagyis a szójegyzék a lat. subligaculum ’ kötény’ szó megfelelőjeként a m. kacérszíj szót adja meg. A latin szó jse gyanánt a TESz valamiért ’szeméremkötényt’-t ír. (Az mi? Van ilyen szó? A Google 0 találatot ad ki.) Azért, mert a m. szó erotikus jelentését akarja valahogy megközelíteni, de ez az ’eretnek’-ből nem könnyű, márpedig az összes idecitált //-nak ez a kizárólagos jelentése. Kivéve a kfn. adatot, ennek van ’bűnös, elvetemült; szodomita’ jsű előfordulása is. De bizony a kacér jsétől még ez is igen távol van. A szójegyzékben a latin szó magyar megfelelője (mai alakban): kacérszíj. A m. szóban tehát valóban ott van az erotikus utalás: a szóösszetételben a szíj nyilván a körülkötőre, a kacér pedig az elöl (tkp. a szeméremtestre) lelógó részére utal a köténynek. A „kacérszíj” (~ ’kötény’) metaforából nem következik, hogy a „kacér” elem jse ’buja, parázna’. (Lehet, hogy az ellenkezője, pl. ’szemérem(szíj)’.) Csak annyi következik, hogy ’<vmi szexuális, a genitálékra / elfedédésére vonatkozó>’. Az idevont //-oknak nincs ilyen jelentésük, ill. a ’szodomita’ nyomvonalán haladva pedig a kötényt fordítva kéne feltenni, de akkor a kacér is mást jelentene. – Ettől még lehet igaza a TESznek (ha nem is valószínű), mindenesetre nem igazolta az állítását. Viszont a szó jsköre isleres. A c hang azonban a HD szerint csak az ómagyar korban honosodik meg, az ősmagyarban nincs – ez ellene szólhat a szó ősiségének, bár cs > c változás is lehetséges.