A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

csípő

Első felbukkanás

1214sz

1550

HD szerinti eredet

sz < csíp

Megjegyzés

hm

jip[1]● de alakilag valóban gyanús, h a csíp szárm-a

Megjegyzések



1

„Az elnevezés szemléleti alapja az lehetett, hogy a csípőcsont mintegy befogja, becsípi a forgócsontot”. Hm, hm. Egyrészt igen kevéssé indokolt, hogy erre az anatómiai konstrukcióra miért pont a csíp igét használja, másrészt talán még kevésbé indokolt, hogy e szembetűnő, a külső alkatot meghatározó testrészre miért pont egy anatómiai konstrukcióból elvont nevet alkalmaz. Ettől függetlenül a szó még lehet a csíp származéka, alaktanilag nagyon úgy néz ki, de mindenképp más tropológiai logika alapján. Az -ő (-ó) igen gyakori régi főnévvégződés, korántsem feltétlenül a folyamatos melléknévi igenév képzője, sőt még csak nem is deverbális képző, bár a nyelvérzék nehezen tudja nem úgy érteni, ld. erdő, mező, fenyő, ernyő, ünő, felhő, cipő stb.