üld/öz /et[1]

Első felbukkanás

1195

HD szerinti eredet

v sz 1 < ül 2 < öl

Megjegyzés

mong1

mindegyik roppant nyögvenyelős, jip ötlet; az UEW beszúr még egy 3-dikat is: < ősm *il ’megy, vándorol’ < u *jälз ’ua’: szintén jip; van viszont kifogástalan //, a CzF is felveti, sőt Gombocz 1904 is: mong ülde-, elde- ’üldöz, kerget, terel’; ill halaj yldex ’el/kiűz/üldöz/kerget/za[1]var’[2]; CzF szt ~ űz; sztem is

Megjegyzések



1

Ez utóbbit Futaky 2001, 31 hozza.

1

Vö. né. Wermuth, ófn wermuota ’üröm, ürmös (ital)’. Az ang. wormwood népetimologizált változata a né. jöv.-szónak, melynek „végső forrása ismeretlen” (http://www.etymonline.com/index.php?term=wormwood&allowed_in_frame=0). Ez nyilván egy kelet-európai nyelv lesz, amellyel itt inkább közös izoglosszát alkot a né., mint a pelin szót használó szl. nyelvekkel. A fr. armois-ra is hatást gyakorlohatott, mert közelebb áll hozzá, mint a bevett eredeztetése, a lat. artemisia. Különös még a hol. alsem. Az iráni és ind szavak is másak, az örm. és a grúz is, az egymással öf.-ő lett-észt-finn is stb.