úr, ország

Első felbukkanás

1002h

1195

HD szerinti eredet

v 1 ót 2 fgr

Megjegyzés

ieu alt finns1

1. Kasg uri ’ifjú’, ujg urug ’mag, utód’, tat nyj oru ’szaporodási képesség’ és egy csuv ’mag’ jsű szó; 2. finn uros, urho ’férfi, vitéz, hős, harcos, kan’, lapp vâres ’hím’; sztem mind2 jöv az ieu-ból; fgr-t a SztAB az ieu *wīr-o- ’férfi, hős’ (ld óind, avesztai vīra ’ua’, lat virtus, ger werwolf) szóval hozza össze; de tán mind3 kapcsolatban áll az ieu ār-, īr- (vö szkíta oior ’férfi, ember’, óind ārya ’úr, nemes’, ógör aristos ’nemes’, het arawa ’szabad’, oszét iron ’kelet-oszét’, per ērān ’perzsa, iráni’ stb) szóval; esetleg még ld alt er- (vö t erkek ’férfi, férj’, evk ur ’hím’)[1]; a m-ban régi, mély szónak látszik

Megjegyzések



1

„Az egyeztetés gyengéje a csak egyetlen, távoli nyelvi megfelelő” – szokták ilyenkor írni, de jstani megfontolások szólhatnak mellette. A szam. //ok ’nyom(án)’ érthető a magyar után/a – mondhatnánk költőien. Tudományos körülményességgel: A szam. //ok ’út, nyom’ jsszerkezetéhez hasonló a m. út-é is, ha utánagondolunk az út/án/a (ill. utol) képződménynek. Jelesül, hogy a szam. és m. szavak is összekapcsolják az ’ösvény, kitaposott, művi út’ (ma ez meghatározó jsmozzanat) és a ’(vkinek/minek) aktuális út/nyomvonala’ jseket, ahol is utóbbi kifejezetten nem tartalmazza az első jsmozzanatot. Utánamenni a csordának pl. az nagyjából a nyomán menni (függetlenül a művi utaktól). A ’nyom’ mindkét jshez szervesen kapcsolódik: az állat vagy ember friss nyoma is kirajzol egy út/nyomvonalat, ahogy a kitaposott ösvény/út annak a nyoma, hogy arra rendszeresen járnak. Ezzel a kettősséggel ez az elemi geográfiai szó megtartja egyfajta „geometriai” általánosságát: ’két (állandó vagy mozgó) pontot összekötő (állandósított vagy aktuálisan adódott) nyomvonal’ az út legegzaktabb minimáldefiníciója.