A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

tű /z, tüske, tövis, tövik

Első felbukkanás

1284

HD szerinti eredet

fgr

Megjegyzés

0

a tű, tűz, tüske, tövis szónak nincsenek //ai, nem véletlen, mert a (17. szd elején kihalt) tövik ’(át/bele)szúr/fúr(ó[1]dik)’ igéhez hozott fgr „//”ok jip-ak; man (egyszer adatolt) ’szúr, lök, nyom’[2], han ’töm(ít), tölt, dug, csomagol’, komi ’összetör, szétzúz, döngöl, lök, tol’, udm ’dug, bedug, betol’, finn ’lök, tol, erőlködik, küld’ – nevetséges

Megjegyzések



1

Első gondolatunk az lehetne, hogy kerek alakú tükrök járták arrafelé akkoriban, ahol-amikor vmely előmagyarok megismerkedtek ezzel a különleges tárggyal. Nos, nem néztem alaposan utána, de úgy tűnik, valóban jellemző a régi sztyeppei népeknél a kerek fémtükör. De megfontolandó lehet, hogy megtekeri a látványt, a jobbot-balt, a „sodrási irányt” (ahogy a fizikusok mondják). Ahogy a lat. reflexió is inkább visszahajlást jelent, egy ’íves, nem szöget bezáró’ jsmozzanattal.

De megeshet, hogy a tűnik „rokonságába” tartozik. Jstanilag jól passzol a ’láthatóvá/hatatlanná válik’ központi jsmozzanat alapján , alaktanilag meg (láttunk már mindenfélét és) ne legyünk annyira nagyképűek, mert a végén még mindent meg fogunk tudni magyarázni. Mint pl. a TESz az iménti tüdő szónál: „a -dő elem -d és -ő kicsinyítő képzőkből álló képzőbokor lehet”.