A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

tár /nok

Első felbukkanás

1113sz

1135

1395

HD szerinti eredet

vándor (szl? < t?)

Megjegyzés

alt ieu

társzekér, tárház stb.; szl. továr ’teher, rakomány, áru’, ujg, csag tawar, Kasg tavar ’tulajdon, áru; vagyon; adomány, adó’, mind2 jip; a m. is egy tawar alakból; ~ teher?[1]; a legkorábbi adatok: tá(wá)rnok ’királyi kincstárnok’; „a t nyelvekből terjedt el”, csak épp a t-ben nem elterjedt (Gom[2]bocz meg se említi[3]); sztem a balti-szl *twer ’tart’ uez a szó, ld még szkíta-szarm dar ’tart, birtokol’ (Abajev 1979); ld még társ, tart

Megjegyzések



1

Sőt, a SözSoy, az oszm. TESz nem tud a m. TESz ottomán tavar ’birkaállomány, jószág’ adatáról sem: http://www.nisanyansozluk.com/?k=tavar

2

Vasmer etimológiája: csag. towar ’jószág’ + ’társ’. A t.-ből persze nincs kimutatva ilyen szó. Räsänené: csuv. tavra ’környék’ + ’társ’. (SztAB) Ez utóbbi megoldás legalább az ogur irányába tapogatózik, ahol – mivel lényegében nyomtalanul kihalt nyelvek – nem probléma, ha nincs kimutatva ezt támogató t. alak. Egyik sem túl meggyőző. Egyik sem elterjedt török szó, a szóösszetétel tagjai külön sem. A szó vagy egy ismeretlen nyelvből jön – ezt a TESz is felveti –, vagy a magyarból. Ez utóbbit támogatja, hogy a m.-ban gazdagon képzett szó. Jellemző, hogy TESz ezt – mi is a helyes kifejezés – elhallgatja. A m. szó régisége kapcsán utal a tár szóra, de arra nem, hogy a társ – legalábbis alakilag – ugyanarra az előzményre (tawar-) megy vissza. Utal arra, hogy „a szl. szónak többféle török származtatása is van”, de még véletlenül sem említi, hogy ezek némelyike szintén erre a szóra vezeti vissza. A szócikkek végén a „Vö.” rovatban mindig akkurátusan felsorolja az adott szó (lehetséges) kapcsolatait más szavakkal, itt eszébe’ sincs.

A TESz főszabálya világos: még az ötletnek sem szabad felmerülnie, hogy a honfoglalás előtt a m.-ból jövevényszó mehet a törökbe vagy szlávba (vagy fgr. vagy akármilyen nyelvbe).