A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

szín /es, szinte/én, szint, őszinte

Első felbukkanás

1195

HD szerinti eredet

Megjegyzés

szün is; ’a fény vmely spektruma(i), Farbe’, ’jelenlét, megjelenés, látvány’, ’látszat, külső, felszín’, ’színe-java’, ’tiszta, vegyítetlen’, pl. színbor 1515; szintén 1456, szinte 1495, szint 1508[1], kétszínű 1525, őszinte 1561[2], színlel 1762[3]

Megjegyzések



1

A -te helyrag. Tkp. ’az ő saját/igazi színében/képében’. Vö. kétszínű.

2

A színházi js.-re az első direkt adat 1585: „scena: leuel zen”. Aztán 1604: „Level ßen, az minemő alat Comoediat jatzottac” (levél szín: ’nagyobb lugas’), „Szin allyi jatec modra”, „Szen alat Comoedia jadzoc”. (A színész igéje tehát a játszik – és a játék a ’színdarab’.) Vö. lat. scena ’színpad’ < gör. szkéné ’sátor/tető, bódé’. Ez közel áll a m. ’egy (esetleg több) oldalt nyitott, fedett gazdasági épület’ jshez, amelyet egy másik, szl. eredetű szónak mond a TESz. A szl. szavakat, mint a TESz is említi, az ’árnyék’ jsű szl. szóra vezetik vissza. Az ide vont szl. szavak jsei: ’csarnok, terem, tornác, pitvar, fészer, kapualj, kunyhó, sátor, mennyezet’ alapján akár öf.-ben lehetnek a görög szóval is. Ahogy am. is, akár a szlávtól függetlenül is. A színház, színész, színhely stb. nyú.-iak.

3

El tudom képzelni, hogy a szív ige és a főnév öf.-nek. És a szívós-t (1398sz, 1566) inkább az utóbbiból magyaráznám, mint az előbbiből – miként azt a TESz teszi, egy hipotetikus ’húz, nyújt’ jsirányon át. Ha e jsirány van/volt, akkor rögtön továbbgondolható az öf. a ’pumpa, pneumatikus rendszer/működés’ irányába. Ez a szívműködést éppúgy leírja, mint tüdőét: levegőt szív. Hasonlóképpen a ’folyadékot felszív’ jsirányban a ’vákuumot képez’ jsmozzanat fontos lehet. Az ettől némiképp eltérő, a nedves rongy felszívja a vizet jelensége alapján magyarázható a szivárog is: ’átnedvesedik; lassan átereszti a folyadékot’. – A szipka, szivar, szivacs késői alakulatok.