A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

szál /ka, szalag

Első felbukkanás

1405

HD szerinti eredet

v 1 fgr 2 sz < szil

Megjegyzés

fgr3 alt ieu drav kartv

1 man-han, komi, md, finn //ok a ’szálka, karó, léc, bot, rúd’ js környékén 2 szil szintén fgr ’vág, hasogat, szaggat’; szalag[1], szalu ’ácsfejsze’[2] 1395, szálka 1456; mind2 magyarázat uazon tőre hivatkozik (ld még szel)[3]; régi és igen elterjedt közlekedőnyelvi tő: alt, drav, kartv, ieu //ok; a m. alakok a fgr. izoglosszában, de sokkal többfelé ágaznak, jseik is; de lehet, h ~ szár, és nincs öf a ’hasít vág’ jsű, széles körben elterjedt tőhöz; akkor a szalag is inkább a szakad-hoz tart

Megjegyzések



1

Szintén vitatott, itt is hoz egy manysi és hanti ’köpűsbalta’ jsű //ot. A másik verzió a < szil.

2

A CzF a szár-ral (ezt pedig a sarj-jal) hozza öf.-be. Könnyen lehet. Viszont a TESz „cselesen” nem hozza öf.-be egymással ezt a két eredeztetést, sem pedig e kettőt a szel-lel. Úgy tesz, mintha ez 3 különböző fgr. szó lenne. Márpedig az ezekre felhozott fgr. párhuzamok nyilvánvalóan összetartoznak, ugyanazon régi tő képződményei. A kevés, széles fgr. körben kimutatható, és a magyarban is elemi és használt szó/tő. Mint ilyenkor lenni szokott, kiderül, hogy még szélesebb körben használt a szó. – A m. sajátossága a ’szál’ (pl. cérna-, virágszál, szár) jsirány. A ’szak/ad, hasít’ jsirány kompatibilis a ’szál’-lal a ’hosszúkás’ jsmozzanat révén, ld. szálfa. Akárcsak a ’morfológiai szerkezet mentén hasít, szakít (fát, textíliát, stb.-t)’, ld. szálka, szalag, szilánk. A szíj idetartozása emiatt kétséges. Ez inkább a sima ’(éles szerszámmal) vág’, némiképp eltérő js.-e, ami viszont ősi közlekedőnyelvinek látszik, az altájiban éppoly elterjedt, mint az indoeurópaiban.

3

A ’fut’ és ’üzekedik’ jsöf.-re ld. ívik, fut – mondja TESz. Az ívik valóban hasonlóképpen gyenge próbálkozás, a fut viszont nem világos, miért példa itt. Ellenben a germánban egyértelmű ez az öf., ld. né. lauf- ’fut’, läufig, läufisch ’üzekedő, párzási időszakban levő <állat>’. K. Resetnyikov (az UEW kapcsán) több hibát talált ebben a szófejtésben. A komi szó idevonása szte „nyilvánvalóan téves”, arra más szótárak vszínűbb megfeleltetéseket hoznak. Csak regisztrálja, de nem kommentálja, hogy a m. szalad-dal hozzák öf.-be a finn ’üzekedik’ szót; viszont felveti, hogy a m. szilaj esetleg öf-ben lehet vele. Hát, inkább, mint a szalad… (SztAB) A TESz termsen a szalad-ra vezeti vissza a szilaj-t.