A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

sarjú

Első felbukkanás

1480h

1533

HD szerinti eredet

hu-hf

Megjegyzés

sarnyó, sargyú, surnya, surján stb.; sarj 1600, sarjad 1792; ’fiatal hajtás’, ’kihajt, zsendül’ a TESz szt sar(j/ok/kall) ~ sor(ol) ~ ser(dül/ény) ~ sür(ög/get) ~ sű szorgalom [1]

Megjegyzések



1

Egy a köztörökben és a m.-ban is meglevő szó esetén a m. gyakran az ogur izoglosszában van. (Vö. „csuvasos”. Jelen esetben sar- ~ saz-.) Ebből önmagában semmilyen következtetést nem tudunk levonni a szó ősforrását és átadási irányait illetően. (A csuvas vajmi kevéssé segít ebben, többek között mert a magyar-ogur szavak jelentős része – mint jelen esetben – nincs meg a csuvasban.) A r ~ z hangzómegfelelés éppúgy működhet leszármazási, mint areális viszonyban. Itt az a döntő, hogy a sárkány-sazaγan nem ismert szó az alt. nyelvekben. Csak 2, a m.-ral szoros kapcsolatba került t. nyelvben van: a R. kun-kipcsakban és az oszmánban. Meglepne, ha ez utóbbi nyelvben a legkorábbi adat korábbi lenne a magyarországi oszmán hódítás koránál.