A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

remek

Első felbukkanás

1395

HD szerinti eredet

– [1]

Megjegyzés

a jsfejl: ’rész; darab; adag; mintadarab; remekmű’

Megjegyzések



1

Ez megint a „sírjak vagy nevessek?” esete. Egy ’váll(csont)’ jsű szót feleltet meg egy ’rész’ jsű szónak. Képzeljük el ezt az „engedékenységet” a HD részéről alt. vagy ieu. irányba! De azt is mondhatnám: ez már hasonlít a sumér megfeleltetésekre is. De az agymosásra is hasonlít: a TESz-ben felsorolt fgr. //-oknak igen jelentős része roppant bizonytalan, kevéssé valószínű, vagy egyenesen nonszensz. Ezeket mégis mindig odaírja. (Ugyanígy tendenciózus szokása, hogy meg sem említ nagyon is valószínű, szigorúan pozitivista közelítéssel sokkal igazolhatóbb alt. vagy ieu. //okat.) Ennek egyetlen funkciója van: még erősebbé tenni a túlnyomóan ufu eredet benyomását. – Ám végső soron maga a TESz is „lejelzi” az említett különbséget. Nem tudom, erényének vagy hátrányának tudjam-e be. A „lejelzés” a következő: amikor a TESz a verdiktben azt mondja, hogy „bizonytalan eredetű”, vagy a „valószínűleg”, „talán” szót használja, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy most egy roppant bizonytalan, kevéssé valószínű, vagy egyenesen nonszensz szófejtés következik. A „bizonytalan” terminus esetén rendszerint explicitebb és őszintébb tanácstalanságot tapasztalhatunk. A „bizonytalan” terminust a legritkább esetben követi ufu irányú szófejtési kísérlet. Ez utóbbiaknál – függetlenül a bizonytalanság/valószínűség tényleges fokától – szinte mindig a „valószínűleg”, estleg a „talán” szót használja. Akárcsak a „hangutánzó” és „hangfestő” terminusok esetén. (Itt legalább olyan súlyos visszaélések vannak, mint ufu vonalon. Ezt sokan, még Bárczi Géza is kifogásolták.) De amikor a „bizonytalan”, a „valószínűleg” vagy a „talán” ott van a verdikt-mondatban, olyankor a szöveg kevésbé lelkes, kevésbé apodiktikus. Maszkírozza nemtudását: „ismeretlentelenít”; elfogult: „finnugrosít” – de a maga félig hamis módján mégiscsak tájékoztat.