A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

reggel, rögtön, régen

Első felbukkanás

1456

HD szerinti eredet

~ révül (fgr)[1]

Megjegyzés

hm

a kikövetkeztethető reg jse ’kora/án’[2], a révül-höz való kapcs indokolatlan (a fgr „//”-ok ’hő, forró’ jse révén)

Megjegyzések



1

Ebből levezethető a reggel is, a rögtön is (a ’hamar’ jsirányban), és a TESz által is említett ’korán’ > ’korábban’ > ’régebben’ > régen is.

2

A rege első két előfordulása 1613-ból és 1621-ből egyaránt az aggnő rege kifejezésben. (Vö. Szupra aggnő, szökk fel, kabla!) A TESz szisztematikusan félreolvassa: ’nem egészen beszámítható, eszelős, szenilis embertől származó beszéd’. Pontosabban a kifejezés valóban ezt jelenti, de a felsorolt jelzőknek lehet, hogy az aggnő jelentésének értelmezésénél kellene szerepelnie, mivel a kifejezésben az aggnő a jelzői funkciójú névszó, a rege pedig a jelzett főnév. Vö. vénasszonybeszéd. Ahol is a beszéd (a rege) általános, önmagában semleges minőségű szó. A minőségi specifikumot a vénasszony (az aggnő) adja. Persze az sem lehetetlen, hogy a rege önmagában is tartalmazhat minősítő konnotációkat (mint pl. mai m. duma vagy hablaty). A TESz ’eszelős / szenilis beszéd’ olvasatát láthatóan a több szócikkben előadott hipotézis vezérli, miszerint a regös-regél és a révül-rejt összefügg a ’varázs-’ jskomplexuma környékén. Ugyanezt lehet elmondani az igei alak, a regél első, 1615-ös adata kapcsán: ezen hazug hírt regéllik Lutherről. Ha az igét behelyettesítjük a mai m. mesélik szóval, amely szintén ingadozhat a semleges és a minősítő használat között, érzékelhető ez az értelmezési nehézség.