öreg

Első felbukkanás

1416

HD szerinti eredet

b v 1. ót 2. md 3. szelk

Megjegyzés

alt md1 szelk1

jsek: 1416: ’nagy’, ’értékes, hasznos’, ’jelentős v. vezető személy’, 1517: ’idős, koros’; 1. a //ba vont t szavak mind ’kellemetlen, durva, kemény, nyers, vastag’ jsek körül: jip; az EWUng behoz egy ujg és Kasg ’erős’ adatot is[1]; 2. md sire ’öreg’ 3. szelk irá, eräl ’öreg’[2]

Megjegyzések



1

Ezeket – kivétel a „finnugrosítás” alól – azért teszi csak 2., ill. 3. helyre, mert az adatok alapján a magyarban a ’nagy’ jelentés látszik eredetinek. (És ez több nyelvben is kimutatható jelentésfejlődés.) De az adatok olykor igen esetlegesen dokumentálnak. Kétlem, hogy a ’nagy’ > ’idős’ jsfejl. csak a 16. szdban történt volna meg. És: akármeddig élhet egymás mellett a két js. Öreganyám utasítása – 1980-as évek, Dombóvár – a babválogatásnál: „Az öreggyit szëdd ki.” (Ti. az öregjét, ti. ’a nagyokat’.) Ill. az 1970-es években Hőgyészen a tréfás népnyelvben – vagy szlengben? – az öreg jse ’nagyszerű személyem’, pl. Figyelëd az öregët?, kb. ’látod, milyen ügyes vagyok’? Vagy Tëgnap az öreg hogy becsivázta a vinklibe, ie. ’tegnap milyen nagyszerű gólt rúgtam a felső sarokba’. E két példamondat elhangzásakor már régesrég az ’idős’ az öreg szó predomináns jse. Adatolhatatlan, nem bizonyítható, de mégis jelentős összeget tennék rá, hogy – amennyiben maga a szó is, akkor – az ’idős’ js. is sokkal korábban létezik, mint a BécsiK. első adatai. A mordvin, pláne a szelkup szó túl távolinak tűnik. De legalább jstanilag stimmelnek. Vszínű a kapcsolat, ill. semmi sem zárja ki. Amely – ha tényleg van – nyilvánvalóan „areális”. (A HD-katona erre igyekszik nem gondolni „rokon nyelv” esetében, kényszeresen ősinek akarja ezeket felmutatni.) Amely nem az ie. ősködből való, hanem – finoman szólva – az isz. első évezredből. A szóvégi -g: vö. hideg, meleg, beteg, részeg, hazug, agyag stb.

2

A ritka eset, amikor a TESz mond valami „interdiszciplinárisat”, közérdekű-informatívat: „A honfoglalás előtti magyar-örmény kapcsolatok több síkon lehetségesek. A m.-okkal a honfoglalás előtt szorosan érintkező t. népek közül pl. a kazárok már az i.sz. 4-5. szdtól kezdve hadi, kereskedelmi, vallási kapcsolatban voltak az örményekkel. A történeti források szt. a m.-ság egy része a 9. szd. végén a Kur folyó vidékére, az örmények szomszédságába települt; ezekkel a m.-ok még a honfoglalás után is tartották a kapcsolatot.”