A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

nyíl, nyír [patán][1]

Első felbukkanás

1221sz

1395

HD szerinti eredet

ur

Megjegyzés

ufu alt

//ok mindenütt● alt kapcs tvi[1]● ieu szárm nem vszínű

Megjegyzések



1

Ezt a szót külön szócikkben szerepelteti a TESz. Jse ’V, azaz nyíl alakú puha szarus rész a ló patáján’. 1540 az első adat, eredete vitatott: 1. ur., 2. szárm. < nyíl. Az 1. magyarázat jip: a //ok mind ’porcogó’ jsűek. 2. A nyíl > (lópata) nyír(ja) metaforizációra szln., né., lapp //ot hoz a TESz. Kíváncsi lennék, van-e alt. //. Az ilyesmit sosem tudhatjuk meg a TESz-ből. Pl. azt se említi, hogy a szó az alt., főleg a tunguz-mandzsu alakokhoz – vö. evenki ńur, irod. mandzsu niru stb. ’nyíl’ – áll közel. Ez sokkal vszínűbb magyarázat, jellemző, hogy a 2. helyre tette. Miért? Mert a másik ufu. Igaz, hogy ufu nyelvből nem tudja kimutatni ennek a ’porcogó’ jsű szónak ’(lópata) nyír(ja)’ jsbe fordulását; de egy ufu //ért bármely jst bármely jsből levezet.

1

Ős-alt. *ńóro, mandzsu-tunguz *ńuru. A török nyelvekből hiányzik. Az r ~ l megfelelés gyakori. Nem könnyű dönteni a zöld és a szürke között: az uráli–altáji megfelelés igen vszínű, de a m. alak nyilvánvalóan az – ezúttal a hagyományos felosztás szerint elkülönülő – uráli izoglosszához tartozik. Bár van a nyír ’V, azaz nyíl alakú puha szarus rész a ló patáján’ szó is, ami az alt. alak. Ld. ott.