A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

nyár (fa)

Első felbukkanás

1113

HD szerinti eredet

ur

Megjegyzés

hm

nye1

man, komi-udm // ’mocsár’ jssel, az udm-ban ’nyirkos’ is, a finn-észt // nem ide tartozik[1], szelk ’tundra’, nye ’rezgőnyárfa’[2]

Megjegyzések



1

Mint ő maga megjegyzi – akkor minek sorolja fel, ugye. Ezekből a tömegesen előforduló apróságokból látszik a TESz masszív tendenciózussága, finnugor elfogultsága. Gondoljuk el ugyanezt alt. vagy ieu. viszonylatban: képtelenség! A TESz még a jól igazolható alt. vagy ieu. //ot se írja oda, ha van fgr //. Nemhogy egy nagy vszséggel nem odatartozó szót soroljon fel a bizonyítékok között.

2

Egyedül a nyenyec ’rezgőnyárfa’ jsű // korrekt jstanilag, ám, mint ilyen esetben a TESz szokta mondogatni, „az egyeztetés gyengéje a csak egyetlen, távoli nyelvi megfelelő”. A TESz megint komoly „erőket” mozgósít egy uráli kapcsolatért. Mindenáron egybe akarja mosni a //okban domináns ’mocsár’ és a m-ban domináns ’nyárfa’ jseket. Ehhez nem kisebb truvájra van szükség, mint hogy a korai helynévi adatokat – Narias és Narath (mindkettő 1113-ból) –, noha ?-esen, de szigorúan elsőül ’mocsár, mocsaras hely’-nek olvas. Milyen alapon? Miért nem ’nyárfa, nyáras’-nak, ha minden más egyértelmű korai és későbbi adatnak ez a jse? Sokatmondó, hogy csak másodikként sorolja, és szintén ?-esen, ezt a jst. És figyeld csak a megfogalmazást: ’nedves, homokos talajt kedvelő, igénytelen fák, nemzetsége, faja, egyede’ – itt is behozza a definícióba a nem annyira definitív ’nedves talaj’-t. – Hasonló logikával kapcsolja ugyanide az évszakot jelentő nyár szót, arra utalva, hogy a tajgai (és tundrai) síkságok nyáron mocsarasak, nedvesek. Ez igaz, de „az egyeztetés gyengéje, hogy a nyár[fa] főnévvel egyeztetett [’mocsár’ jsű] rokon nyelvi szavak nem használatosak évszak vagy időjárásváltozás megjelölésében.”