A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

nyál

Első felbukkanás

1337sz

1405

HD szerinti eredet

fgr

Megjegyzés

hm

csak md, finn-észt, lapp //ok ’takony’ jssel: jip – ez kétségessé teszi öf-ét a nyal-lal● alt kapcs tvi[1]

Megjegyzések



1

Vö. mandzsu-tunguz ńā-, mong. nij- ’genny, takony’. Figyelemre méltó, hogy a mandzsu-tunguzban és a mongolban mindenütt megvan, de egyáltalán nincs meg a török nyelvekben. A fgr.–alt. megfelelés viszont elég egyértelműnek látszik; szintén figyelemre méltó, hogy a fgr-ban a nyugati, az alt-ban a keleti izoglosszákban található a szó. Marcantonio egyik legfontosabb állítása, hogy az uráli és az altáji nyelvek viszonya semmiképp sem két elkülönülten kifejlődő „fa” utólagos és küldődleges érintkezései. Kapcsolataik mélyebbek, bonyolultabbak: számos izoglossza számos módon szeli keresztbe az ural/altáji megkülönböztetést. – Ha a nyal ~ nyál egy ősi nomenverbum, akkor az csak magyar. Valóban kézenfekvő, hogy a nyal és a nyál között kapcsolatot feltételezzünk – a hangalak szinte ugyanaz, jelentésük logikusan összehozható, és felsejlik a tipikus ősi igenévszó szerkezet is. Ám a többi nyelvből látványosan hiányzik ez: a nyál-ra felhozott //ok közt egyetlen md. nyji adat van ’nyál’ jssel – ez inkább egyedi, utólagos fejlemény lehet. Ugyanis ezt leszámítva a megfeleltetett fgr. és alt. szavak mind ’takony’ (az alt-ban néhol ’genny’) jsűek – ez alapján a két szó összevonása jip: mi köze van a nyalásnak a takonyhoz? – Felhívnám azonban a figyelmet a nyal ~ nyel esetleges öf-ére – a TESz persze nem teszi ezt. A nyel-nek pontosan ugyanazon – szinte az összes – fgr. nyelvben (és 2-3- szamojédban, de itt nem ugyanazokban) van //a, mint a nyal-nak, és jseik is tökéletesen és mindenhol egyértelműek és megegyeznek. Ez elég ritka eset. Ez a két szó tényleg „ősi örökség az uráli”, ha nem is „korból”, mert olyan nem volt, hanem „térből”.