A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

ár /u/l/kodik

Első felbukkanás

1138h

1372

HD szerinti eredet

fgr

Megjegyzés

iráni fgr2

’ellenérték’, „eredeti jelentése bizonytalan”[1], az EWUng szt a szó ősiráni jöv● avesztai, oszét (vagyis szkitoid) stb //ok

Megjegyzések



1

Finn arvo ’érték’, arvata ’felbecsül, gyanít, sejt’; észt arvama ’gondol, vél, értékel, ítél, kitalál, sejt, vélekedik’; ? komi artalni ’(meg)gondol, kiszámít’; ?md arsems ’gondol’. – Különös az ’árusít, sell’ és az ’elárul, betray’ szoros kapcsolata. (Treasure / treason?) A TESz szerint az előzőből magyarázható a második: „’ellenértékért, díjért elárul, ellenség kezére juttat’” logika alapján. Ugyanilyen erővel fordítva is lehetne. Az ár feltételezi a csere valamilyen módszeres formáját, vagyis az érték tárgyiasult formáját (legyen az potlach, barter, pénz stb. tranzakció). Kérdés, hogy ez feltétlenül korábbi-e, mint a ’titok felfedése’ jelentés (ami az elárulban van). A TESz tévesnek nyilvánítja az ér igéhez való kapcsolatát (érték, érdem, érdek stb.), érv nélkül, pedig máskor előszeretettel él a hangrendi változatok összevonásával. Lehet, hogy két külön szóval van dolgunk: az egyik az ár ~ ér. Felvethető, hogy a másik, az elárul esetleg az oroz-orv – szintén homályos eredetű (fgr. alakok éppúgy idevonhatók, mint ót.-ök (ld. ott)) – szóbokorra megy vissza, melynek ót. jelentéstartománya (’tolvaj; alattomos, sunyi’) azonban megfontolás tárgyát képezheti.