A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

kilenc

Első felbukkanás

1378h

1405

HD szerinti eredet

b sz

Megjegyzés

talán < kül ’kívül(e)’ > *’kivételével’? + nc *’tíz’?● a kül isler● az -nc szintén,● vö. nyolc, harminc● de van egy feltevés: vö komi -mys ’tíz’?, szintén nincs önállóan, kökjà-mys ’8’, ök-mys ’9’, „t kapcs tvi”● a m összetétel ’<egy> híján tíz’ jsű lenne, erre a js[1]fejlődésre (nem a szóalakra) ugor //ot is hoz, de lehetne mást is, finnségit, alt-ot, ieu-t[2]

Megjegyzések



1

A komi (hasonlóak az udmurt alakok is) szavak a 10-hez képest határozzák meg a számot (ez viszonylag késői fejlemény). A ’8’ jsű kökjà-mys-ben a kökjà ’2’-t jelent (tkp. ’2 a 10-hez’), a ’9’ jsű ök-mys-ben az ök ’1’-t jelent (tkp. ’1 a 10-hez’). Ugyanakkor a ’10’ a komiban das (iráni, nyilván szkitoid eredetű). Ugyanilyen szerkezetűek a megfelelő finnségi szavak, de eltérő utótaggal: finn kaksi (ragozva kahte-, kahde-) ’2’, kahdeksan ’8’; yksi (yhte-, yhde-) ’1’, yhdeksän ’9’. Az utótagon vitatkoznak, itt is vszleg ieu. eredetű. Sőt, az ugor ’9’ jsű szavak is ugyanilyen szerkezetűek, de ott mindkét tag különbözik a finn-permi szavakéitól, és a ’9’ esetében egymáséitól is. A manysiban a ’kilenc’ (ontolow) utótagja (low ’10’) ugyanakkor analógiásan átkerült a ’8’ végére is: man nyol(o)low, de itt az előtag nyilvánvalóan „ugyanaz”, mint a magyar szóé. Hasonló a helyzet a hanti ’8’-cal, de itt nincs utótag: nyiiχ, nitä, nyijəl, nivət ’8’, viszont mindentől különbözik a hanti yaryang ’9’, yang ’10’. A magyar ’9’-et ilyennek feltételezik, de ez teljesen bizonyít(hat)atlan: a nc végződést/utótagot ’tíz’ jsűnek feltételezik, az előtagot pedig a kívül, kül szóval hozzák öf.-be