A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

kenyér

Első felbukkanás

1280h

1315

HD szerinti eredet

b „őspermi jöv”[1]

Megjegyzés

0

komi, udm //● a komi szó ’virágzik, kinyílik, megered (bogyó, gyümölcs)’ jssel hogy jön ide?● az udm // ’dara(kása)’ jsű… hát…● és semmi egyéb

Megjegyzések



1

Honnan tudhatjuk a szó átadásának irányát? Sehonnan. Ha mégis tippelni kéne, inkább fordítva mondanám, mint a TESz. De nem kell tippelni, mert nem fogadjuk el a ’dara(kása)’ ~ ’kenyér’ jstani //ot. A TESz-ben ilyen esetekben, ahol a m. szónak csak egy (esetleg két, egymáshoz közeli) nyelvben van megfelelője, mindig a m. az átvevő. Miért? Egy magyarázat lehet csak: mert a TESz/HD szerint a magyar kultúra/nyelv a legfejletlenebb a térségben. Mindent ők vesznek át másoktól. Hát… Erre mondom, hogy nem véletlen, hogy a HD körül ennyi őrült sereglik. Az ilyen tüneteken látszik, hogy sumerológusok és finnugristák nagyjából egymás tükörképei. A finnugrista „akkor érzi jól magát”, ha a magyarok mindenkitől csak átvettek, a sumerológus meg akkor, ha mindenki mindent a magyaroktól vett át, sőt „lopott el”. Csak a kórkép más, de csak egy kicsit. – Egyébként pedig bízvást használhatjuk a provokáció szót is. Ld. még a kerecsen stb. szócikket. Vajon mi indokolhatná ezt az előfeltevést, ezt az automatizmust, hogy (a régi, honfoglalás előtti szavaknál) mindig a magyar az átvevő, holott ezt semmiféle tudományos megfontolás nem indokolja – inkább az ellenkezőjét. Talán itt valóban igaz a szerencsétlen, gőgös magyarozók legközhelyesebb érve: ha valaki mégis az ellenkező előfeltevést, automatizmust érvényesítené, pl. hogy a kenyér – ha egyáltalán megfelel a ’darakása’ jsű szónak – „nyilvánvalóan” a magyarból kerül az udmurtba, arra azonnal rávetül a gőgös „nacionalizmus”, a „délibábos” voluntarizmus árnya.