A Á B C Cs D E É F G Gy H J K L M N Ny ÖŐ P R S Sz T Ty ÜŰ V Z Zs

kende

Első felbukkanás

930k

HD szerinti eredet

ót (kazár?)

Megjegyzés

ám 1 t nyelvben sincs meg, kiv. 2t, ahol mong jövevény (a mandzsuban is van), vö. mong kündü ’súlyos, tekintélyes’, kündülel ’tisztelet’[1]

Megjegyzések



1

„Arab források szerint: ’a Levédiában és az Etelközben élő magyar törzsszövetség fő fejedelme’.” „Az a kérdés, számolhatunk-e a kazárban mongol jövevényszavakkal, nincs tisztázva.” A kazár nyelvről édeskeveset lehet tudni. A kende / gyula címek a kazároknál is meglévő kettős királyságra emlékeztetnek. (De ott más szavakkal illetik: kagan és kagan bek. Ld. Ibn Fadlán a kazárokról. Koestler 1990, 33-4. o.) – Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról (kb. 930-as évek) c. művében a következőt olvashatjuk (Györffy György ford.): „Amikor a türkök [magyarok] és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Lebedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik. Kevés idő múltával az a kagán, Kazária fejedelme üzenetet küldött a türköknek, hogy küldjék el hozzá első vajdájukat, Lebedit. Lebedi tehát megérkezvén Kazária kagánjához, tudakolta, hogy mi okból hívatta őt magához. A kagán azt mondta neki, hogy: ’Azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy, és a türkök közt az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk, és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.’ Ő pedig válaszolva a kagánnak, azt mondta, hogy: ’Nagyra veszem irántam való hajlandóságodat és jóindulatodat, és illő köszönetemet nyilvánítom neked, minthogy azonban nincs elég erőm ehhez a tisztséghez, nem fogadhatok szót neked, azonban van rajtam kívül egy másik vajda, akit Álmosnak neveznek, akinek fia is van, név szerint Árpád; ezek közül akár az az Álmos, akár a fia, Árpád legyen inkább fejedelem, aki rendelkezésetekre áll.’ Megtetszett annak a kagánnak ez a beszéd, és embereit vele adván, a türkökhöz küldte őket, és ezek megbeszélték ezt a türkökkel, a türkök pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre, és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, fejedelemmé tették. Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkia fejedelme.”